A formázás és a sütés trükkjei
Amikor megkelt a tészta, borítsd ki egy lisztezett deszkára. Ne sodrófázd, a lángos nem pite! Tépj belőle kisebb gombócokat, és kézzel kezdd el széthúzni. A titok az, hogy a közepe legyen szinte hártyavékony, a széle meg maradjon kicsit husosabb. Így lesz meg az a klasszikus ropogós, de mégis puha állag.
A sütésnél egy dologra figyelj: az olaj legyen tényleg forró! Ha csak langyos, a tészta megszívja magát, és nehéz, zsíros lesz. Dobd bele, várd meg, amíg aranybarna lesz az alja, fordíts egyet rajta, és már kész is.
Mivel a legjobb?
Én maradok a klasszikusnál: még forrón lekenem egy kis fokhagymás vízzel (pár gerezd zúzott fokhagyma egy kis vízben és olajban), aztán jöhet rá a vastag tejföl meg a rengeteg reszelt sajt. De volt, hogy csak natúran ettük, úgy is eteti magát. Mire az utolsót kisütöm, az elsőnek általában már a hűlt helyét találom a konyhában.
Szerintem próbáld ki te is otthon, mert olcsón kijön, és legalább tudod, mi van benne.
