Nem tudom, te hogy vagy vele, de én tavaly nyáron majdnem dobtam egy hátast, amikor megláttam a lángosárakat a parton. Szerencsére az egyik balatoni büfés ismerősöm, aki már vagy harminc éve tolja az ipart, egyszer egy sör mellett elárulta, hogyan csinálják ők. Azt mondta, hogy ne bonyolítsam túl. Azóta nem is veszek a strandon, inkább otthon dobom össze pár száz forintból az egész családnak.
Mitől lesz olyan, mint a strandon?
Sokan azt hiszik, valami titkos gázt vagy extra adalékot raknak bele, de a valóság sokkal prózaibb. Kell hozzá fél kiló liszt, 2 deci tej, meg ugyanennyi víz. Kell még egy teáskanál só és ugyanennyi cukor, két kanál olaj a tésztába, meg persze az élesztő (egy 3 dekás darabka a frissből, vagy egy tasak porélesztő).
Ha frisset használsz, azt langyos, cukros tejbe morzsold bele, és várj, amíg elkezd „működni”, vagyis felfut. Ha porral dolgozol, csak szórd a liszthez. A lényeg a gyúrás: addig kell vele dolgozni, amíg a tészta már nem akar a kezedhez vagy a tálhoz ragadni. Ha megvagy, takard le, és hagyd békén legalább egy órát. Akkor jó, ha látványosan megdagad, és ha beleböksz az ujjaddal, puha, ruganyos marad.
A recept folytatásáért, a reklám alatt kattints a tovább gombra!
